A porlasztó elve az áramló levegő folyadékra gyakorolt hatásán alapszik. A levegő áramlási sebességének növekedésével nyomáscsökkenés lép fel, így az úszóházban levő benzin nyomása és a csőben uralkodó nyomása között nyomáskülönbség jön létre. Ennek hatására megemelkedik a csőben a benzinszint és az üzemanyag permetként csordul ki a fúvókán.

A főfúvókacső közvetlenül csatlakozik az úszóházhoz. A főfúvókacsőben van a főfúvóka. A főfúvókacső mellett van a kiegyenlítő fuvókacső.

Álló motornál az úszóházban, a kiegyenlítő aknában, a főfúvókacsőben és a kiegyenlítő fúvókacsőben azonos a benzinszint.

Alacsony fordulaton a főfúvókán kevés benzin folyik át, így a kiegyenlítő fúvókacsövön átáramló benzin dúsítja a keveréket. => a két fúvóka együttesen adja a helyes keverési arányt.

nagyobb fordulatszámon a kiegyenlítő aknában rohamosan csökken a benzinszint, így az átáramló benzinhez kis mennyiségű levegő is keveredik => nem dúsítja tovább a keveréket. A nagyobb fordulaton viszont a főfúvókán már a helyes keverési arányú benzin megy át.

Féklevegő fúvókás porlasztó: A főfúvóka olyan méretű, hogy a helyes keverési arányt a motor kis fordulatánál adja. A légsebesség növekedésével fellépő dúsulást az ellensúlyozza, hogy ilyenkor levegő kerül a főfúvókához. A főfúvókacsövön levegőfuratok vannak. Növekvő fordulatszámon a benzinszint csökken, a kehelycsőben => szabaddá válik a fúvókacső legfelső furata => levegő áramlik a benzinhez. A bejutó levegő csökkenti a főfúvókára ható szívóhatást és a benzináramlást => szegényebb keverék.

A fordulatszám csökkenésekor csökken a légsebesség és a kehelycsőben újra emelkedik a benzinszint ezáltal eltakarja a légsebességnek megfelelő furatot => megakadályozza a keverékszegényedést.